• APPENDIX
• ABREVIATIONS
• GLOSSARY
• REFERENCES
• EVENTS

VI. rész: Forgatókönyvek és célok

Az Európai Bizottság megújuló energiaforrásokról szóló 1997-es tanulmánya a megújuló energiának az EU energiaszerkezetében szerzett részesedésének megkétszerezését tűzte ki célul 2010-re (12%, szemben az 1997-es 6-%al). Ebben szerepelt az EU-beli szélenergia-kapacitás 2010-re 40 000 MW-ra növelésének célja is; ez éves szinten 80 TWh villamosenergia-termelést és 72 millió tonna (Mt) CO₂-kibocsátás elkerülését jelentené. A 40 000 MW-os célt 2005-re sikerült elérni.

Az Európai Bizottság tanulmányában szereplő 40 000 MW-os cél jelentette az EWEA célkitűzését 1997-ben, azonban három évvel később, a német, spanyol és dán szélturbinapiac erőteljes fejlődése miatt az EWEA 50-%al magasabb célt tűzött ki: 60 000 MW-ot 2010-re és 150 000 MW-ot 2020-ra (VI.1. és VI.2. fejezet). 2003-ban az EWEA ismét megemelte célkitűzését, ezúttal 25-%al, vagyis 75 000 MW-ra 2010-re és 180 000 MW-ra 2020-ra. Az EU 12 új tagállammal való bővülése miatt az EWEA a 2010-es előirányzott célt referencia-forgatókönyvében 80 000 MW-ra emelte, a 2020-ast nem módosította, viszont újabbat tűzött ki 2030-ra: 300 000 MW-ot (S.19. ábra).

S.19. ábra Az EWEA három szélenergia-forgatókönyve (GW egységekben)

Forrás: EWEA (2008)

Ha a referencia-forgatókönyv megvalósul, a szélenergia-termelés 2010-re 177 TWh-ra, 2020-ra 477 TWh-ra, 2030-ra pedig 935 TWh-ra emelkedik (VI.3. fejezet). Az Európai Bizottság alapforgatókönyve a villamosenergia-igény 33-%s növekedésével számol 2005 és 2030 között (4408 TWh). Feltéve, hogy az EU villamosenergia-igénye az Európai Bizottság előrejelzésének megfelelően alakul, a szélenergia részesedése a villamosenergia-fogyasztásból eléri az 5-%t 2010-ben, a 11,7-%t 2020-ban és a 21,2-%t 2030-ban.

Ha az energiahatékonyság növelésére irányuló politikai törekvések elérik céljukat, akkor a szélenergia részesedése a villamosenergia-igény jövőbeli kielégítéséből meghaladja az alapforgatókönyvben szereplő értéket. 2006-ban az Európai Bizottság az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos új forgatókönyvekkel állt elő 2030-ra vonatkozóan. Ha az EU villamosenergia-igénye az Európai Bizottság "megújuló energiahordozók arányának és a hatékonyságnak kombináltan magas" (RE&Eff) esete szerinti előrejelzésnek megfelelően alakul, akkor a szélenergia részesedése a villamosenergia-igényből eléri az 5,2-%t 2010-ben, a 14,3-%t 2020-ban és a 28,2-%t 2030-ban (lásd S.6. táblázat).

S.6. táblázat A szélenergia részesedése az EU villamosenergia-igényéből

^*Források: Eurelectric, EWEA és Európai Bizottság

Az Európai Bizottság 1996 óta öt alkalommal módosította alapforgatókönyvét. Az Európai Bizottság legújabb, 2008-as alapforgatókönyve szerint ez alatt a 12 év alatt a szélenergia-kapacitás vonatkozásában 2010-re és 2020-ra kitűzött cél majdnem megtízszereződött: 8000 MW-ról 71 000 MW-ra (2010), illetve 12 000 MW-ról 120 000 MW-ra (2020).

Némileg meglepő módon a 2008-as alapforgatókönyv lényegesen kisebb értékeket jelöl ki a szélenergia-kapacitásra, mint a 2006-os alapforgatókönyv. A 2010-re előrevetített 71 000 MW-os kapacitás azt jelenti, hogy az európai szélenergia-piac a jelenlegihez képest kb. 50-%al szűkül a következő három év folyamán. A jelenlegi piaci eredmények, a növekedési tendenciák és a független piacelemzések következtetéseinek fényében úgy tűnik, az Európai Bizottság alapforgatókönyve nem megfelelően veszi figyelembe a jelenlegi valós helyzetet, és szemmel láthatóan alábecsüli a szektor hosszú távú kilátásait.

Mind az Európai Bizottság, mind az IEA szélenergiára vonatkozó alapforgatókönyve azt feltételezi, hogy a piac növekedése jelentősen lelassul– az Európai Bizottság szerint (az EWEA forgatókönyvéhez képest) 50-%al –, és így éri el a 2010-re kitűzött 71 GW-os célt. Emelt szintű forgatókönyveik azonban összhangban vannak az EWEA 2010-es céljával, sőt, az Európai Bizottság 2006-os forgatókönyve még az EWEA 2020-ra kitűzött 180 GW-os céljánál is nagyra törőbb.

A turbinaárak 2005 óta emelkedtek, ugyanakkor a szélenergia egyik legfontosabb előnye az, hogy az energiahordozó ingyen van. Ezért a szélenergia-termelés teljes költsége a szélturbina 20–25 éves élettartamának egészére nagy pontossággal megjósolható. Sem a szén, az olaj vagy a gáz jövőbeli ára, sem a szén-dioxid-kibocsátás ára nem lesz hatással a szélenergia-termelés költségére. Amint a VI.4. fejezet rámutat, valószínűleg ez a szélenergia legjelentősebb versenyhelyzeti előnye a globális energiapiacon.

A szélenergiába történő befektetések összesített értéke a 2000-től 2030-ig terjedő három évtizedben 390 milliárd euró lesz. Az EWEA referencia-forgatókönyve szerint az EU 27 tagállama 2008 és 2030 között kb. 340 milliárd eurót fog a szélenergiába befektetni.

Amint az S.7. táblázatból leolvasható, a CO₂-kibocsátás és a tüzelőanyagok árára vonatkozó feltételezések megváltoztatása drámai hatással van a szélenergia telepítése révén elkerült tüzelőanyag- és CO₂-kibocsátási költségekre. Ha az egész időszak alatt mind a CO₂-kibocsátási ár, mind a tüzelőanyagár alacsony (10 €/t, illetve 50 dolláros hordónkénti olajárral egyenértékű) lesz, akkor a szélenergiába tett befektetések a következő 22 év folyamán 783 milliárd euró helyett mindössze 466 milliárd eurós megtakarítást eredményeznek a tüzelőanyag- és a CO₂-kibocsátási költségekben. Ha azonban mind a CO₂-kibocsátási ár, mind a tüzelőanyagár magas (40 €/t, illetve 120 dolláros hordónkénti olajárral egyenértékű) lesz, akkor 1000 milliárd eurót meghaladó megtakarítás jelentkezik majd a tüzelőanyag- és CO₂-kibocsátási költségekben a 2000 és 2030 közti három évtized alatt.

Az S.7. táblázat az olaj (hordónkénti) ára és a CO₂-kibocsátás (tonnánkénti) ára függvényében mutatja a megtakarítás alakulását.

S.7. táblázat A megtakarítás (milliárd euróban) alakulása a tüzelőanyagár és a (tonnánkénti) CO₂-kibocsátási ár függvényében

Forrás: EWEA (2008)

The Globális Szélenergia Tanács (GWEC) előrejelzése szerint a szélturbinák globális piaca több mint 155-%al fog nőni, így a teljes telepített kapacitás a 2007-ben érvényes 94 GW-ról 2012-re 240,3 GW-ra nő (VI.5. fejezet). Mindenekelőtt az Egyesült Államok és Kína piacán várható drámai növekedés.

A kereslet növekedésétől függően a szélenergia a globális villamosenergia-fogyasztás 11,5–12,7-%aacute;t tudja biztosítani 2020-ban a GWEC szerint, és nem kevesebb mint 20,2–24,9-%aacute;t (vagyis a világ villamosenergia-szükségletének egyötödét–egynegyedét) 2030-ban (VI.6. fejezet).

Megjegyzések

1) Európai Szélenergia-technológiai Platform (2008), "Strategic Research Agenda, Market Deployment Strategy from 2008 to 2030" (Stratégiai kutatási program, piacra való bevezetési stratégia 2008-tól 2030-ig), www.windplatform.eu.