• APPENDIX
• ABREVIATIONS
• GLOSSARY
• REFERENCES
• EVENTS

V. rész: Környezet

Az egyes energiaforrások hasznosítása nem azonos mértékben van negatív hatással a környezetre, és nem egyformán járul hozzá a természeti erőforrások kimerítéséhez. A fosszilis energiahordozók felhasználása kimeríti a természeti erőforrásokat, és elsősorban ez a felelős a környezeti hatásokért. Ezzel szemben a megújuló energiaforrások kiaknázása általában, és a szélenergiáé konkrétan, kevés környezeti hatással jár, és ezek lényegesen alacsonyabb szintűek, mint a hagyományos energiatermelés hatásai.

Környezeti hasznok

Az V.1. fejezet az életciklus-elemzés (LCA) módszertanát ismerteti a kibocsátások és a környezeti hatások értékelésének vonatkozásában, továbbá releváns európai tanulmányok alapján elemzi teljes életciklusukra kiterjedően a szárazföldi és part menti szélfarmok villamosenergia-termelésének kibocsátását és környezeti hatásait. Ugyanez a fejezet vizsgálja ezenkívül a szélen alapuló villamosenergia-termelés által elkerült kibocsátást és környezeti hatásokat a fosszilis energiahordozókon alapuló villamosenergia-termeléssel összevetve.

Környezeti hatások

Bár a szélenergia-termelés környezeti hatásai jóval kisebb mértékűek, mint a hagyományos energiatermelési módokéi, felmérésükre mindamellett szükség van. Az állatvilágra és a közeli lakosságra kifejtett lehetséges negatív hatásokat mind szárazföldi, mind part menti rendszerek esetében elemezték. A konkrét környezeti hatásokat, úgymint a tájképre, a zajra, a madarak és tengeri élőlények populációira kifejtett hatásokat és az elektromágneses zavarokat az V.2. fejezet vizsgálja.

A szélenergia az energiatermelésből adódó CO₂-kibocsátás csökkentése révén kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A nemzetközi szén-dioxid-piacok megjelenése, melyet a Kiotói Egyezmény által bevezetett rugalmas mechanizmusok segítettek elő, valamint a javított regionális kibocsátás-kereskedelmi rendszerek, mint például az Európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS), további ösztönzést nyújthatnak a megújuló energiával, konkrétan a szélenergiával kapcsolatos technológiák fejlesztésére és bevezetésére.

Politikai intézkedések az éghajlatváltozás megfékezésére

A szélenergia alkalmas arra, hogy drámai módon csökkentse az energiaszektor CO₂-kibocsátását. Az V.3. fejezet áttekintést nyújt a nemzetközi szén-dioxid-piacok fejlődéséről, felméri a Tiszta Fejlesztési Mechanizmus és az Együttes Végrehajtás program hatását a szélenergiára, és vázlatosan kijelöli az utat az éghajlatváltozás kihívására válaszoló, 2012 utáni nemzetközi szabályrendszer felé. Ezenkívül körvonalazza az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS), elemezve annak teljesítményét napjainkig, az elosztási módot és a 2012 utáni időszakra vonatkozó javaslatokat.

Külső tényezők és a szélenergia összehasonlítása más technológiákkal

A villamosenergia-piacok jelenleg nem veszik számításba a külső hatásokat és a szennyezés költségeit. Ezért fontos a különböző villamosenergia-termelési technológiák külső hatásainak azonosítása, és az ezekhez kapcsolódó költségek kiszámítása. A külső költségek ekkor összevethetők a villamosenergia-termelés belső költségeivel, és az egymással versengő energiatermelési rendszerek, például a hagyományos villamosenergia-előállítási technológiák, összehasonlíthatók a szélenergiával (V.4. fejezet).

A tudomány az 1980-as évek végén kezdett foglalkozni a villamosenergia-termelés külső költségeivel. Ebben mérföldkő volt az "Externalities of Energy" (ExterneE) c. tanulmány, mely megpróbált következetes módszertant kidolgozni a villamosenergia-termelő technológiák külső tényezőinek értékelésére. Az ExternE projekt módszertana és a vele kapcsolatos munkák rendszeres időközönként frissítésre kerülnek. E projekt értékelése szerint a szélenergia külső költségei 0,26 eurócent/kWh alatt vannak, míg a hagyományos (fosszilis tüzelőanyagokon alapuló) villamosenergia-termelésé lényegesen magasabb.

Az V.4. és az V.5. fejezetben a Szélenergia – a tények c. kiadvány ismerteti a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokon alapuló villamosenergia-termelésről a szélenergiára történő áttérés révén elkerült kibocsátásra és külső költségekre vonatkozó empirikus elemzések eredményeit az EU 27 tagállamában 2007-ben, 2020-ban és 2030-ban. A szélenergia révén elkerült külső költségek 2007-ben meghaladták a 10 milliárd eurót, és ez az összeg várhatóan emelkedni fog az elkövetkező évtizedek folyamán a szélenergia részesedésének növekedésével (S.5. táblázat).

S.5. táblázat Elkerült külső energiaköltségek

Megjegyzés: A 2020-ra és 2030-ra becsült környezeti hasznok gyakorlatban történő teljes elérésének előfeltétele a pénzügyi támogatási eszközök folyamatos hozzáigazítása a mindenkori körülményekhez, valamint a szélenergia piaci integrálása előtt álló akadályok felszámolása.

A szélenergia és a szélfarmok társadalmi elfogadása

A szélenergiával kapcsolatos EU-beli tapasztalatok szerint a szélenergia sikeres fejlődésének meghatározó tényezője a társadalmi elfogadás (V.6. fejezet). A szélenergiával kapcsolatos társadalomkutatás három fő kérdéskörre összpontosított:

1) a szélenergia társadalmi támogatása szintjének felmérése (nyilvánosság általi elfogadás);

2) a társadalmi reakció azonosítása és megértése helyi szinten (közösségi elfogadás);

3) a fő érdekelt felek és a politika kialakítói általi társadalmi elfogadás szempontjából kulcsfontosságú kérdések elemzése (érdekelt felek általi elfogadás).

A szélfarmok fejlesztésének és kezelésének módja, valamint az, ahogyan a nyilvánosság ezekkel kapcsolatba kerül, fontosabb lehet az új projekteket övező közönségkapcsolatok alakulása szempontjából, mint a technológia tisztán fizikai vagy műszaki jellemzői. Az ilyen tényezők jelentősen befolyásolják a technológiának otthont adó közösségek, a fejlesztők és a hatóságok közötti kapcsolatokat. A műszaki kérdések társadalmi elfogadásának kezelésére nincsenek rögzített szabályok, de ennek a széles kérdéskörnek a megfelelő mérlegelése révén a kezdeményezés előmozdítói és a hatóságok tanulhatnak a múlt tapasztalataiból, és módot találhatnak a nagyközönség szélenergia-fejlesztés iránti elkötelezettségének fenntartására és fokozására.